+36 1 790 9900 | « Ügyfélszolgálat: 900 - 1800.  SMS chat: +36 70 700 9419 | Nyitvatartás »
  
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Egyénre szabott sportrehabilitáció, a helytelen terhelések miatt bekövetkező sportkárosodások, sportsérülések megelőzése és rehabilitálása a PhysioVit Rehab Akadémián.

Analizálás, feltérképezés után a problémákra fókuszált, a szövetek terhelését és a gyógyulási élettani folyamatait egyaránt támogató sportterápiák és tréningek a teljesítmény fokozásáig bezárólag gyógytornászok, orvosok, sportfizioterapeuták és sportrehabilitációs trénerek, sporttudományi szakembereink által vezetve.

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Mi, a PhysioVitnél rendkívül sokrétűen összegezzük a rejtett és sokoldalú, sokrétű fasciaháló jellegzetességeit, reakcióit, a patológiában mutatott elváltozásait, azok irányait - melyek kihatnak egész testünk működésére -, valamint kezelési alternatíváit. A sokrétű gondolkodást segíti a különféle irányokból történő megközelítés, melyekhez magyar, német, osztrák, francia és belga oktatóink adják meg azokat az extra tippeket, tudásanyagok melletti egyéni sajátosságokat, komplex vizsgálati és kezelési egyediségeket, valamint az évek és évtizedek során ők maguk által alakított és továbbfejlesztett kombinált vizsgálati és terápiás lehetőségeket. Például Angelika Strunk, Carsten Schmilgeit, Kerstin Münkel, Philippe Misslin, Philipp Richter, Michael Danner, Simone Huss, Claas Richert, Andreas Lehner, Jürgen Lehner, Jürgen Bendig és jómagam is, akikkel a magyarországi fasciaterápia képzéseken sokat és sokszor találkoztatok már. A jövőben is közösen adjuk meg számotokra a biztos fasciatudás és kezelési alternatívák sokrétű alapjait.

 

Sokan, sokszor beszélnek a fasciaterápiákról, a fasciáról, azok sokrétűségéről, kezelési irányairól. De arról kevésbé, hogy a különféle szemszögből történő megközelítés mit és hogyan segít a terapeutáknak tájékozódni, majd célirányos terápiákká formálni beavatkozásokat a globális testi rendszer működésébe, egyedivé téve azt az óriási tudásanyagot és problémamegoldó gondolkodáson alapuló kezelési sorozatot, amit egy szóval fasciaterápiának hívunk és gondolunk.

 

Tudtátok e azt, hogy fasciaterápiák már az osteopathia eredete óta léteznek? Nem most az utóbbi 10 évben találták ki.

Tudtátok e azt, hogy már az 1900-as évek elejétől eredeztetjük a meglétüket? Sokáig azonban nem vették figyelembe az emberi test működéséhez, meglétének irányításához, a szervi funkciókhoz, a test összehangolt működéseihez oly nélkülözhetetlen fasciát (kötőszövetet). Kutatók az utóbbi években analizálták szerteágazóan, objektíven a működésük hatásait, sokszínűségét és ettől kezdődően olvadt bele rendkívül nagy sebességgel sokféle terápiás hatás magyarázatába. És most már ott tartunk, hogy mindig, mindenhol és mindenki "a fasciával" foglalkozik. Ami bizonyos értelemben egy új és modern megközelítést ad számunkra is a terápiákban és tréningekben. Ugyanakkor a gyógyítás már évtizedek óta használja és alkalmazza, csak eddig másképpen érvelt a szöveti működések értelmezésében. Mára már ez is új megközelítést kapott, nem csak a gondolkodás terén, hanem az eszköztár színességét, sokoldalúságát illetően is (pl. fasciakések, smr eszközök stb.).

 

Fascia - Az élet folyója. Az egyetlen olyan alkotóeleme a testnek, amely mindent mindennel összeköt. Egy funkcionális szerv, amely nélkül nem lenne élet. Nélküle a szervek nem tudnának működni, nem lenne védelmük, nem lenne információjuk a működéshez, nem lennének tápanyaggal és beidegzéssel ellátva.

 

Fascia differenciált feladatokat lát el, formát ad, összeköt és az egész test működését irányítja. Fascia tulajdonképpen a:

  • szalagok, inak, ízületi tokok;
  • pleura (mellhártya), pericardium, epicardium, endocardium, mediastinum;
  • peritoneum és a szalagrendszere, mesenterium, omenta;
  • meningek;
  • izmok, idegek, erek;
  • anatómiai testi fasciák;
  • bőr alatti, az egész testet befedő kötőszövet;

 

Ezek aztán részekre bontva:

  • átölelik az izmokat, a szerveket, az idegeket, az ereket;
  • elválasztják a különböző struktúrákat egymástól, biztosítva a szabad elmozdíthatóságot egymástól;
  • összekötik a különböző struktúrákat egymással;
  • "vályút" képeznek az erek és az idegeket számára ezáltal védelmet is biztosítanak;
  • felfüggesztést adnak a szervek számára, ezáltal stabilizálják azokat, miközben biztosítják a mobilitásuk megmaradását, amely nélkülözhetetlen az élettani, normál működéshez;
  • formát adnak a testnek, meghatározzák a kinézetet;
  • védelmet biztosítanak a sejtek számára és az immunrendszer egészséges működésében is jelentős a szerepük;
  • tükröt képeznek, hiszen a lelki, emocionális működések raktározódnak benne.

 

A fasciarendszer tehát összefűződő egységet képez a parietális rendszer (pl. mozgás szervrendszere), a viscerális rendszer (zsigerek, zsigeri szervek), a craniosacralis rendszer (koponya és az idegi rendszerek) között, ugyanakkor a létező összes terápia alapját is adja. Nem mindegy tehát, hogy a fasciarendszert hogyan, milyen megközelítésben elemezzük, "terápiázzuk" és eddzük.

 

Oktatásokon mindig kihangsúlyozzuk azt a tényt, miszerint ha valaki a fasciarendszerek működését megérti, azzal tisztában van, a hibás pontokat tudja elemezni, helyesen felállítani a patológiás eltérésekhez kapcsolódó ok-okozati összefüggéseket, mindezt egyénre vetítve van lehetősége analizálni, az egyéni terhelések és mozgásminták szerint, tulajdonképpen minden kulcs a kezében van a probléma megoldásának elindításához, majd a probléma megoldásához. Mivel azonban minden ember más-más, így természetesen a fasciaterápiák sokféleségének ismerete adhat biztosítékot a hatékonyságra, hiszen van, akinek az egyik fasciaterápiás alternatíva válik be, van akinek pedig egy másik. És ezt teszi széppé a munkánkat, hiszen nem elegendő csak a működést elemezni, nem elegendő csak a fasciaműködések elvét megérteni, a patológiás (kóros) funkcionális köröket feltérképezni és kezelni, hanem mindezt az egyéni mozgásmintába kell beépíteni. Ezért bár különféle fasciaterápiák léteznek, de egyik sem ugyan olyan, csak ugyan arra a szöveti, funkcionális struktúrára fejti ki hatását.

Typaldos módszer, Fascia Disztorziós Modell szemlélet, Fascia Release Manuális terápia, Myofasciális terápia, triggerpont terápia, tenderpont terápia, fasciális osteopathia, self myofascial release, neurofasciális terápia, dinamikus nyújtások, jóga, ritmikus gimnasztika, balett, fascialánc edzés, fascialánc nyújtás stb. lehetne még sorolni a terápiák s tréningek sokaságát.

A Typaldos által kidolgozott kezelési módszer, amely egy egyedi fascia disztorziós modell alapján szemléli és differenciálja az elváltozásokat, kiváló a mozgásszervi anamnézisben, a mozgásvizsgálatokban, a fájdalom okának meghatározásában és a lokális problémák magoldásában. Nem az orvosi diagnózisok alapján szemlél, hanem deformitások típusa szerint és kategórizál 6 különböző halmazt, melyekbe az orvosi és mozgásszervi diagnózisok besorolhatók. Ezáltal hatékony és effektív rendszert és kapcsolatot biztosít a mozgásszervi rehabilitációban, hiszen azonnal fókuszálható a probléma és azonnal megoldhatók a fájdalmas, a mozgásszervi fájdalmakat kiváltó panaszok. Ezek a fascia struktúrális megváltozásából adódóan analizált problémák és megoldások, melyek aztán terhelési viszonyok szerint vizsgálva láncfűzés szerűen terjedhetnek tovább is, maguk után "rántva" a szomszédos, illetve funkcionális értelemben együttműködő egyéb más testrészek és szervek fasciarétegeit, ezáltal akár globális, azaz egész testi problémát okozva. Itt viszont már egy globális, összefüggéseiben elemző fasciális terápia szükséges, mint pl. a Fascia Release Manuális terápia, Myofasciális terápia, fasciális osteopathia (általánosságban az osteopathia, hiszen annak parietális, viscerális, craniosacralis elemei is nélkülözhetetlenek), neurofasciális terápia, fascialánc edzés, fascialánc nyújtás. Amennyiben azonban a fájdalom lokalizációja szerint differenciál diagnosztikában sokrétűek szeretnénk lenni, a Trigger- és Tenderpontok aktív, un. kisugárzási zónáinak ismerete nélkülözhetetlen.

 

Nekünk terapeutáknak mozgásszervi vizsgálatok során azonnal el kell döntenünk, hogy a különböző rendszerek (viscerális, parietális, cranialis) közül melyikben és milyen mértékben vannak túlterhelések, kóros irányú változások, ebből adódóan melyek az elsődleges problémakörök és melyek a másodlagos megoldandó feladatok. Ismernünk kell a terhelési anomáliákat, az egyénre szabott terhelési láncfüzéreket, illetve azok irányát. Erre ráépül a deformitás jellege. Minden esetben azt kell figyelembe venni, hogy egy hálózatról van szó, amelybe ha beavatkozunk az egyik pontban, akkor az több irányú hatásokat váltva ki más-más területek, testrészek fasciaterületeinek változását is maguk után vonják. Sportolókkal foglalkozik valaki, akkor nagyon fontos figyelembe venni azt a nélkülözhetetlen tényt is, miszerint a fasciastruktúrába beavatkozás hogyan és milyen módon befolyásol teljesítményt, arra mennyi idő áll rendelkezésre, hogy a fasciaterápia után a versenyhez, a maximális teljesítményhez szükséges optimális működéseket visszaállítsuk. Vagy egy szalagszakadás, csonttörés, izomsérülést, operációt követően hogyan, milyen szakaszokban zajlik a sejtíktivitás és szöveti építés és ennek melyek az optimális, gyógyulást segítő "terhelési, vagy terápiás ingerei". Ehhez kell a különféle edzéstípusokat/tornatípusokat beállítani, amely egy külön - de ami a legfontosabb a rendszer eltéréseinek leküzdését célzó egyénre szabott - edzésmódszertani feladatsorokat vonz magához, miután a fasciarendszerek optimalizálása, illetve a működések normalizálása egy-egy kóros, patológiás állapot gyógyítása érdekében megtörtént.

 

A fasciarendszernek, mint funkcionális szervi rendszernek a működési elveit minden témával foglalkozó szakmai továbbképzés részleteiben, vagy egészében taglalja, a differenciált strukturális elváltozások rendszerétől, a fasciaanatómiai felépítésen át a terhelési láncokon keresztül, a mozgásminta elemzések rendszerét érintve, a fájdalom differenciálását magában foglalva, a különféle rendszerek terápiás alternatíváit fájdalmas, kevésbé fájdalmas manuális technikák rendszerén át a tréningtípusokig bezárólag, valamint az önkorrekciós gyakorlatokkal kiegészítőleg. Ehhez szükséges a terapeuta sajátos gondolkodásmódjának kiépítése, amely minden esetben csak és kizárólag előképzettségre épülhet, amely gyógytornászok, gyógymasszőrök és orvosok részére biztosít problémamegoldó gondolkodásmódon és egyénre szabott kezelési elveken alapuló betekintés a csodálatos fasciák világába. Az edzők számára pedig megmutatja, hogyan tudnak egyénre szabott rendszerekben gondolkodva egy helyes, az egészségmegőrzést biztosító mozgásokat minden szempontból helyes edzésmódszertani alapokra épített tréning segítségével ápolni, fejleszteni. Ez utóbbi azért sem elhanyagolható, mert ha a fasciarendszerek sokrétűségéről van szó és arról mennyi mindent irányítanak és befolyásolnak a testi működésekben, illetve mennyire hamar reagálnak a mindennapi élet rossz irányú terheléseire (testtartás, egyoldalú terhelés, munkaterhelés, stressz stb.), vagy túlterhelésekre, akkor kimondhatjuk, hogy a fitness központokban teljesen mindegy kinél és mikor de a panaszokkal nem rendelkező emberek körében sem lehet már fasciarendszerek érintettségét figyelembe nem vevő módon edzeni, tréningfeladatokat végrehajtatni, vagy végrehajtani.

 

Mindezen fasciarendszeri követelmények pedig nem csak az egészségügyben dolgozó gyógymasszőrök, gyógytornászok, orvosok eddig alkalmazott terápiás hozzáállását és a más szemléletmódon alapuló ok-okozati összefüggései rendszereit módosítja, jelentve ezáltal a hatékony kezelést, hanem ugyan úgy egy kiváló alternatívát jelenthet az edzők számára is az egészség, az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód kialakítása területén.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

Kategória: Képzés

A fájdalmas izomcsomók lokalizációjával kapcsolatosan kiemeljük a passzív és az aktív triggerpontok közötti különbséget, hiszen kezeléseknél ezek meghatározzák a terápiás vonalakat, a speciális vizsgálati tesztek sorát, valamint a kezelések típusát, esetleg kiegészítő terápiák alkalmazhatóságát, sorrendjét.

Kiemelt szerepe az aktív triggerpontokhoz tartozó kisugárzási zónáknak akkor van, ha valaki a kisugárzási zónák erős, lüktető, mozgásbeszűküléssel, esetleg a környékbeli izmok erejének csökkenésével járó állapotokkal/panaszokkal keres meg minket.

Ilyenkor első alkalommal mindig a mozgásszervi betegvizsgálat a legfontosabb, ahol szinte azonnal el kell dönteni a kezelőnek a kisugárzási zóna lokalizációja alapján az izomcsomó helyét, az ahhoz tartozó idegrendszeri aktivitási szinteket, illetve a környékbeli kötőszöveti állapotokat a panaszos területeken.

A kettő napos workshop ezeknek a finom vizsgálati és diagnosztikus elemeknek a gyors és hatékony alkalmazási lehetőségeiben nyújt segítséget, valamint gyakorlati esetek prezentálásával segíti a résztvevőket a funkcionális, palpációval egybekötött diganosztikus lehetőségek háttereinek megismerésében.

A kettő napot magában foglaló szakmai továbbképzés a Simons- és Travell féle Trigger- és Tenderpont terápia anyagát frissítő, mindazt diagnosztikus elemekkel és komplex funkcionális gondolkodásmóddal, esetbemutatókkal kiegészítő elméleti és gyakorlati tanórákat magában foglaló szakmai továbbképzés. 

Képzés strukturális felépítése:

  • Fejfájásokat okozó triggerpontok lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Váll és vállövi fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Mellkasi fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Tarkótáji fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Karba kisugárzó fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Golfkönyökhöz hasonlító fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Teniszkönyökhöz hasonlító fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • CMC ízületi gyulladáshoz hasonlító fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Alhasi és lágyéki fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Deréktáji és SI ízületi panaszok hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Térdfájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Sípcsonti fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • Sarokcsonti fájdalmak hátterében megbújó triggerpontok. Ezek lokalizációja. Komplex kapcsolati rendszerek és funkcionális tesztek a kezelési sorrendben.
  • ...és még sok egyéb.

 

Képzés tanórái:

  • 6 tanóra elmélet
  • 12  tanóra gyakorlat

 

Időpont:

 

KINEK AJÁNLOTT A KÉPZÉSEN VALÓ RÉSZVÉTEL? Akik Trigger- és Tenderpont terápia képzésen részt vettek és szeretnék tudásukat bővíteni. 

 

Tanfolyam helye: 

  • BUDAPEST, PhysioVit Rehab Akadémia, 1143 Budapest, Hungária krt. 130.  - Helyszín változtatásának jogát fenntartjuk!

Tandíj:

  • HUF: 42.000 Forint
  • Képzéshez tartozó egyéb kedvezménycsomagok (hallgatók, PhysioVit kártyával rendelkezők részére stb.) pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból. Részletfizetési tájékoztató...

 

Kategória: Workshop
A hétvégén megtartott Trigger- és Tenderpont terápia képzésen, amely az izmok lágyrész manuálterápiás lehetőségeinek egy szeletével foglalkozott nagyon érdekes kérdéskör került elő, amely véleményem szerint most mindenki számára tartogathat érdekességeket, ezért is készítem el mai bejegyzésem a témában. Az érdeklődői kérdés arra irányult, hogy hogyan foglal helyet a harántcsíkolt izmokban található csomók kezelése a mozgásszervi diagnosztikában, illetve mikor tudjuk, hogy a triggerpontok kezelését kell alkalmaznunk nekünk, gyógytornászoknak. Ennek bemutatására íme egy példa, amely az életminőséget is jelentősen befolyásoló erős, mozgás hatására fokozódó fájdalmak gyors lokalizálásában lehet iránymutató és nyújthat segítséget.
 
A napokban egy érdekes és egyben tanúságos problémával keresett meg engem egy kétségbeesett, erős, nehezen múló mellkasi fájdalmakkal küzdő sportoló. A fiatal páciens állandóan fennálló, mozgás és bizonyos testtartás változások esetén előjövő szúró mellkasi fájdalomról panaszkodott a szegycsonti régióban elől és hátul a lapockák között. Ez a kínzó fájdalom a mindennapi munkát, a sporttevékenységet erősen zavarta már évek óta, a kínzó fájdalom elviselhetetlenné vált. Ugyanakkor a probléma nem volt "elhanyagolva", hiszen a fiatal páciens orvostól orvosigjárt, ahol megállapították, hogy nincs a háttérben szív eredetű megbetegedés (amely szintén kiválthatja az erős mellkasi fájdalmakat), vagy gerincsérv, illetve rendszeres masszázs, gyógytorna, eletkroterápia szintén biztosította az izomzat, a gerinc állapotának javulásá. A testtartásában az évek óta fennálló, munka és a sportaktivitás (crossfit) miatt egyaránt meglévő egyoldalú terhelés minimális asszimetriát okozott.
 
Alapjában véve egy letapadt kötőszöveti lánc részlete, vagy a mellkason elől, illetve hátul elhelyezkedő izomspazmus, izomcsomó, csigolyablokk miatti lágyrész elváltozás okozhat az említett zónákban helyi szinten is fájdalmakat, azonban a páciens rendszeres gyógytorna és masszázskezelésnek, illetve orvos által végzett lökéshullám terápiának volt az elmúlt időszakban kitéve, ezáltal nem volt semmiféle csontos, ízületi, vagy lágyrész elváltozás az említett fájdalmas zónák területén, csak az állandó és kínzó fájdalom.
 
Ebből adódóan az állapotfelmérés után azonnal kizártam bizonyos régiók kezelését, pl. a fájdalmas zóna közvetlen, manuális technikával végzett területét is, hiszen ott sem izomcsomó, csem csigolyablokád, idegbecsípődés nem volt. A funkionális terhelés, a mindennapi testartások, az esetleges asszimetrikus terhelések/provokálásának szemszögéből kezdtem vizsgálni az egyéb kezelendő zónákat, területeket, melyek távoli izomtani, vagy belső szervi kapcsolatban lehetnek a mellkassal, az ott megjelenő fájdalmakkal.
 
Így jutottunk el az állandó karemelés miatti supraclaviculáris háromszöghöz és a musculus scalenus anterior, medius és posterior izmokhoz, a I-II. bordához, ahol kőkemény myofasciális csomók/triggerpontok, csonthártya vastaagodások voltak. Ezek funkcionális provokációs próbái, manuálterápiás tesztjei jelezték is a szúró mellkasi fájdalmak at, azok megjelenését a beteg által rendszeresen panaszolt zónákban. Így hát a manuálterápiában azonnal az izomegyensúly helyreállítására kezdtünk fókuszálni és már 1 órán belül érezhető eredménnyel, enyhülő mellkasi fájdalmakkal.
 
Természetesen az első terápia folytatódik, hiszen a lazításokat követően az izomegyensúly felbomlását és az izomcsomók kialakulását okozó tényezők megszüntetésére kell majd fókuszálni, ami a stabilizáló, korrekciós tornával fejeződik be.
 
Összességében a példa alapján kiemelendő, hogy a nem múló, időszakosan visszatérő fájdalmak forrásának felkutatása, a vázizmokban található triggerpontok lokalizálása, speciális vizsgálata, kezelése szinte napi rendszerességgel előjön a rehabilitációs, sportrehabilitációs terápiák, tréningek során és szinte kihagyhatatlan a gyors állapotjavítás, fájdalomcsillapítás érdekében végzett manuális technikák sorából. Miért? Az izomcsomók helyének és a hozzájuk tartozó testi zónák ismerete biztosítja, hogy a terapeuta azonnal felismerje a kínzó fájdalmakat, izomerő és mozgástartomány csökkenést, esetleg érzészavarokat okozó izompontok helyét és néhány kezeléssel meg tudja azt szüntetni.
 
Cikket írta/szerző: Kanyó Ildikó (gyógytornász, sportfizioterapeuta/PhysioVit Group)
 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

A speciális izomkezelés, triggerpont terápia és manuálterápia által biztosított egész testre, annak elváltozásaira, feltérképezésekre, beazonosítására vonatkozó szemléletmód ma már nélkülözhetetlen az effektív és hatékony, szakszerű terápiás beavatkozások sorából.

Mindenki számára egyéni mozgásminták vizsgálata és a szöveti analízisek alapján profi szakembereink által vezetve elérhetők ezek a kiváló terápiás lehetőségek a PhysioVit Rehab Akadémián (Budapesten és Pásztón is), orvosok, gyógytornászok, sportfizioterapeuták közvetítésével. Bővebb információért kérjük keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 471 1435, +36 1 607 3219

 

Szeretnénk röviden egy esettanulmány segítségével bemutatni hogyan kezeli egy osteopat a páciens panaszait, ezért mai témának a vállfájdalmak hátterében megbújó gyomorproblémákat emeljük ki Önöknek.
 
Egy 45 év körüli férfi vállproblémával jött el hozzánk a praxisba. Több hete vannak fájdalmai. Nem volt orvosnál, a váll még nem lett megvizsgálva. A férfi panaszkodik, hogy gyakran vannak gyomorpanaszai visszafolyással (reflux). Panaszkodik, hogy fáj a háta és gyakoriak nyaki panaszai, fájdalmai is. Autóbaleset miatt elszenvedett egy ostorcsapás sérülést kb. 15 évvel ezelőtt. Abban az időben készítettek röntgen felvételt és felírtak neki nyaki rögzítőt. A beteg kapott fizioterápiát miáltal a probléma viszonylag gyorsan megoldódott.
 
Jelenleg a vállfájdalom mind éjjel, mind a nap folyamán érezhető. A fájdalom miatt a férfi alig bírja felemelni a karját. A vizsgálat során azonban a vállízületi mozgástartomány alig volt beszűkülve, ugyanakkor találtak egy fájdalmas mozgáskorlátozást, de a mobilitásszűkület a vállízületben jelentéktelen volt. Váll környéki izmokban triggerpontok voltak, úgymint supraspinatus, infraspinatus, pectoralis major, teres minor, subscapularis területén. A nyaki gerinc szignifikáns blokkját a második nyakcsigolyánál (C2) lehetett érezni. A háti gerinc közepénél a bal oldalon érezhető volt egy különálló izomkeményedés a paravertebralis izmokban.
 
A visceralis (zsigeri) vizsgálat kimutatott egy fokozott izomtónust a gyomortájban, a gyomortáji szögletben. A gyomor enyhén nyomásérzékeny volt. Továbbá voltak jelentős reflexzónák a hasnál, ami azt jelzi, hogy akut gyomorprobléma is kialakult és ez mivel akut esetre utal, dominál itt is a fájdalom és a sympathikus.  Ezért az első terápia ezt figyelembe veszi triggerpont kezelés alkalmazása által. Kezelések során használunk technikát, amellyel a vegetatív idegrendszert, itt a symapthikust befolyásoljuk, reprasing technikákat, cranialis osteopathiát  szintén a vegetatív idegrendszer befolyásolása érdekében. A második kezelés majd egy hét után következett. A beteg egy kicsit jobban érezte magát. A váll mozgása már nem volt annyira fájdalmas. Az amplitudó nagyobb volt, de a korlátozások még mindig fennálltak.
 
Mivel a fájdalom enyhült, most lehetett kezelni a nyaki gerincet. Egy C2 manipuláció és un. reprasing technikák, mobilizációs technikák a középső háti gerincszakasz területén. A háti gerincszakasz középső része biztosítja az általános sympathikus ellátást a gyomor területén. A diszfunkció a C2 környékén lehet a korábbi ostorcsapás sérülés miatt. De itt is található egy kapcsolat a gyomorral a bolygóidegen keresztül, amely a gyomrot a nyaki gerinchez kapcsolja.
 
Így könnyen lehet, hogy ez a gyomorprobléma kiváltó tényezője a triggerpont a C2 csigolyánál. Ez vezetett a nyaki gerincszakasz diszfunkciójához, ez befolyásolta a nyaki és a váll körüli izmokat. A harmadik kezelés újra kezdődött egy héttel később. A beteg már lényegesen jobban volt. Most már végeztünk kezeléseket háti gerincre is. Egy meszesedés alakult ki a háti gerincnél, amely a Th5-ös csigolyánál lett kezelve. A beteg táplálkozási tippeket kapott a gyomor kezelésére. A gyomorpanaszok is és a vállfájdalmak is megszűntek.
 
Összességében 3 komplex terápia elegendő volt az akut fájdalmak megszüntetése érdekében úgy, hogy mindhárom irány (gyomor, nyaki régió és háti-vállövi szakasz) kezelésére alaposan időt fordítottunk.
 
Cikket írta/szerző: Philipp Richter IFAO Osteopathia Institut/Németország - PhysioVit Magyarország 2017. november 22.

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.


 

Az Osteopathia által biztosított egész testre, annak elváltozásaira, feltérképezésekre, beazonosítására vonatkozó szemléletmód ma már nélkülözhetetlen az effektív és hatékony, szakszerű terápiás beavatkozások sorából.

Mindenki számára egyéni mozgásminták vizsgálata és a szöveti analízisek alapján profi szakembereink által vezetve elérhetők ezek a kiváló terápiás lehetőségek a PhysioVit Rehab Akadémián, orvosok, gyógytornászok, sportfizioterapeuták közvetítésével. Bővebb információért kérjük keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 471 1435, +36 1 607 3219

 

kedd, 26 Augusztus 2014 18:00

Triggerpont terápia

Számtalan esetben tapasztaljuk, hogy a krónikus, állandóan visszatérő fájdalmak, testmozgás, megerőltető fizikai terhelés, stressz hatására kialakuló izomspazmusok és izomfájdalmak, izomerő csökkenés, mozgásbeszűkülés, kisugárzó fájdalmak hátterében gyakran állnak a harántcsíkolt izmokban meglapuló szöveti feszülések, un. triggerpontok, jól körülhatárolható csomók, melyek nyomásra rendkívül érzékenyen reagálnak.

Hogyan kezeljük a triggerpontokat? Miért fontosak a diagnosztikában?

A triggerpontok és tenderpontok ismeretének birtokában a fájdalom igazi kiváltó oka könnyen lokalizálható, amely pedig nagyon nagy segítség a betegkezelésben! Itt ugyanis az ok és a tünet - mint következmény - viszonylag távol vannak egymástól és a fájdalom kiváltó okát könnyen félre lehet értelmezni. A terápiához tartozó vizsgálat, illetve az ezt követő kezelési technika azonban nagyobb mértékű biztonságot ad a kezelőnek a pontosabb differenciáldiagnózis felállításához.

Trigger- és tenderpontok amellett, hogy helyi vagy kisugárzó fájdalmakat okoznak megnövelik az adott izom tónusát, melynek hatására további panaszok és/vagy tünetek alakulhatnak ki. Ilyenek például:

  • ízületi porc- és meniscus sérülés
  • az ín túlterhelése miatti fájdalom, gyulladás,
  • csonthártya gyulladás,
  • tendopathia
  • gerincpanaszok,
  • porckorong károsodások
  • kisugárzó fájdalmak, amelyek idegi eredetű fájdalomhoz hasonlítanak, de nem a gerinc idegkilépési helyéről induló-pseudoradikuláris tünetek
  • fogfájás,
  • fülzúgás,
  • hangképzési zavarok,
  • mellkasi, vagy hasi fájdalmak, stb.

Egy alapos vizsgálat és állapotfelmérés után a terapeuta lokalizálja az izmot/izmokat és a hozzá tartozó triggerpontot, majd azt a környező szövetek állapotának függvényében előkészíti és kezeli. Manuális technikával oldja a csomót, ezáltal pedig megszűnik a hozzá tartozó testrész fájdalma. A kezelés ideje alatt a pontokban és a hozzá tartozó zónákban, un. "kisugárzási területeken" fájdalom léphet fel, ami a triggerpontok keringésének javulásával sokszor néhány perc alatt csökken vagy megszűnik. Ez a folyamat jele a triggerpont lazulásának, oldódásának, vérkeringésbe való visszakapcsolásának.

A kezelést követő napokban izomláz szerű fájdalom is felléphet a kezelt területen, ami néhány nap alatt elmúlik.

A kezelést követően a Páciensek azonnali fájdalom enyhülésről, megkönnyebbülésről, mozgékonyságról, mozgások javulásáról, mozgásbeszűkülés oldódásáról számolnak be, amely visszajelzések a feszült, görcsös izomzat lazulásának, az izmok tónuseloszlásának köszönhető.

A triggerpont terápián belül itt is törekszünk az önálló gyakorlatok betanítására, amellyel otthoni körülmények között, a kettő terápia közötti időszakban tovább lehet majd javítani a Triggerpont körüli testrész vérkeringését, a bőr alatti kötőszövet, a fascia és az izom lazítását eszközök segítségével tovább lehet végezni.

Egészségprogramok, terápiák SZÉP kártya használatával, a kiegészítő tréningek és masszázsok bizonyos sport cafeteria kártyával is igénybe vehetők! Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat!

Elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

 

1. oldal / 2

PhysioVit Központ

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.