+36 1 471 1435, +36 1 790 9900 | « Ügyfélszolgálat: 900 - 1800. | Nyitvatartás »
  
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

A mozgásszervi terápiák egy speciális fajtája a proprioceptív tréning. A proprioceptív tréning célja a koordináció, a egyensúly és a motoros képességek javítása. A propriocepció tulajdonképpen a különböző testrészek, testhez viszonyított helyzetének az érzékelését jelenti. Ez a mechanizmus fontos szerepet játszik az ízület dinamikus stabilitásában, védelmében. Ahhoz, hogy a propriocepció létrejöhessen szükség van olyan ingerfelvevő rendszerre, amely az ízületi helyzeteket érzékeli. Ezeket receptoroknak nevezzük. A proprioceptív receptorok az izmokban, szalagokban és az ízületi tokokban helyezkednek el és folyamatosan információt küldenek az agynak, ezek aktuális állapotáról.

Az agyunk ebből tudja, hogy milyen mértékben feszül az izom, illetve milyen az ízületi helyzet. Az agy elemzi a beérkező információhalmazt és egy parancsot küld vissza a perifériára, amely segítségével befolyásolni tudja az izmok működését. Ez egy tudat alatti mechanizmus, amely a másodperc tört része alatt kell, hogy megvalósuljon. A fentebb említett folyamat sebességének a fontossága az alábbi hétköznapi példával kiválóan demonstrálható. Például, ha sétaközben egyik lábunkkal egy kavicsra lépünk, a lábunk billenését érzékelik a receptorok és információt küldenek az agyba, amely egy gyors elemzés után döntést hoz, hogy a sérülések kerülése érdekében, mely izmokat kell aktiválni és relaxálni, majd parancsot küld ezekhez.

Amennyiben a folyamat nem vagy nem elég gyorsan játszódik le az izmok nem tudják lefékezni az adott lábat, amely így tovább gördül nyújtva magával az ízületi szalagokat.

A propriocepció mellett létezik egy másik szabályozó mechanizmus is, amelyet kinesztézisnek nevezünk. A különbség csupán annyi, hogy ez egy tudatos reakció. A test hatékony és biztonságos mozgásához mindkét rendszer egyidejű, harmonikus együttműködésére van szükség. Ez a precíz szabályozórendszer speciális tréningek alkalmazásával tovább fejleszthető. A módszer hatékonyságát mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy manapság a proprioceptív tréning különböző labdajátékot üzők edzéstervének szerves részévé vált.

A kutatások szerint a proprioceptív tréning alkalmazása jelentős mértékben csökkentette a sérülések számát a labdajátékokat űzők körében. Sportolás közben nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti a sérülés veszélye, hanem a serdülőkorú gyermekeket is, hiszen a vízilabda, a kosár-, a kézilabda játékosok vállízülete jelentős terhelésnek van kitéve a folyamatos igénybevétel során. A programcélja a vállízületi mozgásterjedelem fokozása, a váll körüli izomzat erősítése, illetve a kar sportspecifikus funkcionális teljesítményének növelése.

A proprioceptív tréning beiktatásával próbálunk csökkenteni a sérülések előfordulásán azáltal, hogy mozgásprogramba olyan elemeket építünk, melyek instabil helyzeteket teremtenek, amelyben a résztvevők hatékonyan el tudják sajátítani a sérülést okozó mozgások automatikus korrekcióját. Ha már kialakult a sérülés, az azt követő rehabilitáció hosszú, általában több hónapot igénylő folyamat, mely a maximális, sérülés előtti sportteljesítmény helyreállítására törekszik.

Éppen ezért kiemelten fontos az edzések során megfelelő hangsúlyt fektetni a sérülések megelőzésére; a zúzódások, rándulások, törések elkerülésére. Ezt bizonyítja a kutatásunk eredménye is.

Vizsgálati csoportunkat a Debreceni Vízilabda Sportegyesület (DVSE) 17 serdülő vízilabda játékosa alkotta, akik rendszeresen, nyolc héten keresztül, heti három alkalommal vettek részt a proprioceptív mozgásprogramban a vízi edzések mellett. A foglalkozások fél órán át tartottak, melyben ötvöztük az ízületi helyzetérzékelés-, egyensúly- és koordinációfejlesztő gyakorlatokat, valamint a váll körüli izomerősítő feladatokkal.

A tréningprogram kezdetén és végén megvizsgáltuk a vállpanaszok előfordulását és intenzitását, a váll körüli izmok erejét, a vállízület mobilitását és nyújthatóságát. A kapott eredmények szerint a kérdőíves felmérés alapján, a tornaprogram végén a résztvevők 76%-ánál csökkentek a vállízületi fájdalmakra vonatkozó tünetek.

Összességében eredményeink alapján elmondható, hogy egy rövid, nyolc hetes proprioceptív tréningprogram is képes pozitív hatást gyakorolni a sportolók vállízületének mobilitására és nyújthatóságára egyaránt.

Írta: Leiti Renáta, gyógytornász

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.

Napi rendszerességgel kerülünk kapcsolatba azzal a problematikával, hogy a hozzánk gerincpanaszokkal forduló páciensek - még akkor is, ha rendszeres klasszikus gyógytornát végeznek - power-zónájának (gerincének) stabilitása NULLA.

Gerincünk megfelelő stabilitása azonban nélkülözhetetlen a mindennapi mozgások helyes és betegségeket megelőző kivitelezéséhez. Kell a járáshoz, üléshez, fekvéshez, dobáshoz, előre hajláshoz, talajról tárgy felemeléséhez, forgáshoz, forduláshoz, polcról tárgy leemeléséhez stb.

Mindezek által nélkülözhetetlen a munkahelyen, a házi munkában és a szabadidős foglalkozásoknál, a pihenésnél stb. egyaránt. Gerincünket stabilizáló képletek megfelelő erősségének hiányában csupán idő kérdése mikor alakulnak ki fájdalmakkal, életminőséget romboló korlátozásokkal a megbetegedések (pl. porckorongsérv, izomfájdalmak, krónikus derékfájás stb.). Mi a PhysioVit-nél sokat teszünk a prevenció érdekében is.

Ezért végezzük a korrektív tréningeket (SportAcademy - Corrective Method), vagy ezért indítottuk el a BodyCore stabilizációs programot. Mindkettőnek célja a MAG, a POWER-ZÓNA stabilizációjának megteremtése, a gerinc felkészítése a mindennapi élet kihívásaira, ezáltal pedig a patológiás mozgásszervi bántalmak kialakulási esélyének, vagy rosszabbodásának a mindennapi mozgásokban rejlő kockázatok miatti minimalizálása.

Nézzük a lehetőségeket:

1.) SportAcademy - Corrective Method a PhyDoArt programunk része, amelyet minden páciensünk számára kínálunk napi rendszerességgel a gyógykezelések idején reggel 9:00-18:00 közötti foglalkozások keretében. Hogyan néz ki a PhyDoArt pl. gerincsérves betegeknél? Részletek itt: http://www.physio-vit.net/index.php/physiovit-hirek/250-phydoart-program-gerincserves-pacienseknel

2.) Csütörtökönként csoportos és egyéni órák keretében pedig a BodyCore tréningeket tartunk, amely egyéni, vagy csoportos órák formájában érhető el vendégeink számára. BodyCore tréningekről részletek itt olvashatók: http://www.physio-vit.net/index.php/egeszsegkozpont/bodycore-trening

csütörtök, 09 Július 2015 12:31

Sportfizioterápia

A sportfizioterápia és/vagy rehabilitációs tréning a gyógytorna (fizioterápia) speciális területe, ahol a sporttudományok, szöveti fiziológia, biokémia, biomechanika ismeretei, valamint a klasszikus értelemben vett fizioterápia területe sikeresen ötvöződik, megteremtve ezáltal a gyors és hatékony gyógyulást, a sportba való sikeres és szövődmény mentes visszatérést.

A tradícionális sportfizioterápia mellett az utóbbi években egyre fontosabb tényezővé vált a krónikus megbetegedések sportfizioterápiás szemlélettel végzett kezelése is. Egyre hangsúlyosabb szerepet kap a sportfizioterapeuta munkája olyan krónikus megbetegedések kezelésénél is, mint pl. cukorbetegség, ízületi kopások, oszteoporózis, elhízás. Egy sportfizioterapeuta, rehabilitációs tréner szaktudása alapján

  • sportspecifikus, megbetegedés specifikus edzésterveket dolgoz ki, hajt végre.
  • ellátja Önt táplálkozási tanácsokkal
  • ismeri a megbetegedésekben érintett szövetek speciális regenerációs ingereit, melyeket képes adaptálni az edzéstervek felállításakor individuálisan
  • ismeri a szövetek speciális viselkedését a különböző tréninghatásokra,
  • tudja hogyan lehet ezt kihasználni sérüléseknél, patológiás/degeneratív elváltozásoknál;
  • tudja, hogyan lehet a civilizációs megbetegedések tüneteit, következményeit egyéni, specifikus, individuális tréninggel pozitív irányban befolyásolni;
  • ismeri, hogy hogyan lehet a szöveteknek megfelelő edzésingereket adni prevenciós célból, a sérülések, degeneratív megbetegedések elkerülése, vagy számuk lecsökkentése érdekében.

Rendszeresen hangsúlyozzuk, milyen káros hatásai vannak az immobilizációnak. Munkánk során speciális, a szöveti sérülések típusának és a szövetek terhelhetőségének függvényében minden esetben törekszünk az immobilizáció minimalizálására, vagy megszüntetésére.

Rendszeresen hangsúlyozzuk a csontritkulás általunk favorizált és hosszú távon akár prevenciós célból is nagyon effektívnek tartott rehabilitációs protokollját, amely egyaránt vonatkozik az erőfejlesztésre, az általános átmozgató tornára, valamint a csontszövet minőségének további romlását megfékező, annak helyes irányú átépülését segítő tréningre.

Nagy hangsúlyt fektetünk pl. a bokasérülés, csonttörés utáni céltudatos rehabilitációra, ahol az izmokat, a csontokat, az ízületeket, a fascia hálót, a kinematikus funkcióláncot, a tehermentesítés következményeit külön problémaként kezeljük más-más terápiákkal, különválasztva az okokat és következményeket. Mindezt azért, hogy egy 2-4 hetes immobilizáció után ne kelljen a következmények következményeivel kezdeni a rehabilitációt, hanem direktben tudjuk az oki kezeléseket végezni!

Külön figyelmet fordítunk a kinematikus láncreakció, az alulról fölfelé haladó funkciólánc gyors blokkolására, mert ha ez nincs kezelve, az idő előrehaladtával a terhelés függvényében később majd az SI ízület, a térd, a gerinc, a hát, a nyak, a fej stb. területén (ízületekben, lágyrészekben) okozhat panaszokat.

Figyelünk egy ín-, vagy szalagsérülés bekövetkezésének táplálkozásélettani szempontok szerinti megelőzésére is, vagy ha már bekövetkezett a táplálkozás helyességére a hatékony gyógyulás érdekében.

A hétköznapokban alkalmazott passzív rehabilitációs kezelések (elektroterápia, pakolás, jegelés stb.) egy sportfizioterapeuta számára nem az elsődleges kezelési formák. Sportrehabilitációban fontosabb

  • a sport, sporttípus analízise, szöveti sérülés tényezőinek felkutatása,
  • a szövet gyógyulásának segítése különféle tréningekkel, sz.e. sportspecifikus módon,
  • célzott gyógyulási időszak megsaccolása a gyógyulást befolyásoló külső tényezők (pl. jegelés, gyógyszerelés, sz.e. rögzítők) függvényében,
  • szöveti gyógyulás gyakorlatokkal történő gyorsítása,
  • helyes táplálkozási szokások, életmódbeli tanácsok átadása,
  • individuális kezelési tervek sérülés típus szerinti írása, megtanítása, alkalmazása, ellenőrzése,
  • a helyes gyógyulási folyamat kontrollálása.
  • prevenció, az újbóli sérülések létrejöttének megelőzése.

Képzési centrumunkban 2012. óta azon dolgozunk, hogy a német nyelvterületű országokban megismert sportrehabilitációs koncepciókat hazánkban is elterjesszük, ezáltal a magyar sportrehabilitáció területén tapasztalható hiányosságokat pótoljuk. Első lépésben végrehajtott projektünk sikeresen záródott, koncepciók betört a magyar profi sport világába, ott ezáltal jelen vagyunk a sportolók rehabilitációjában (MLSZ, UTE, Győri ETO, MASZ, Magyar Jégkorong Szövetség, Paksi FC, PMFC, UVSE, DVTK, Budapest Honvéd, Magyar Labdarúgó Akadémia, Ferencvárosi TC, Videoton FC stb.)

Magyar és nemzetközi területeken tevékenykedő intézményünk kezében kettő nagy és egyben jogvédett irányzat van. Az egyik képzés az International Academy For Sportscience közreműködésével, a City University Los Angeles, valamint a World Commission For Sports Biomechanics védnöksége alatt folyó "Physical Rehabilitation Trainer® - PRT®", azaz I.A.S. Sportfizioterápia, Rehabilitációs tréner PRT® képzés. Másik nagy sportrehabilitációs irányzat a DOSB Sportfizioterápia (Deutscher Olympischer Sportbund - Német Olimpiai Sportszövetség licensze alatt álló) képzés, Németországon belül. 

Amennyiben Ön sportoló, akkor ennek a kettő világhírű sportrehabilitációs irányzatnak gyógyító hatásait próbálhatja ki nálunk. Amennyiben Ön nem sportolóként venne részt sportrehabilitációs kezeléseinkben, de sérüléssel (pl. csonttörés, szalag szakadás, artroszkópia), gerincsérvvel, állandóan visszatérő krónikus íngyulladásokkal küszködik (kb. Achille-ín, patella ín, teniszkönyök, golfkönyök stb.), ízületi kopása, cukorbetegsége, csontritkulása van, akkor szintén nálunk a helye. Speciális edzésekkel biztosítjuk a gyógyuláshoz, vagy  állapotjavuláshoz vezető utat szakképzett sportfizioterapeutáink, rehabilitációs trénereink irányítása mellett.

Egészségprogramok, terápiák SZÉP kártya használatával, a kiegészítő tréningek és masszázsok Sportkártyával is igénybe vehetők! Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat!

Elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 471 1435

 

A propriocepció fontos szerepet tölt be egy ízület stabilitásában, a sérülések megelőzésében. Tréning segítségével, speciális gyakorlatok igénybevételével az ízületi stabilitás, a funkcionális stabilitás helyreállítására, egy megfelelő ideg-izom kontroll kialakítására törekszünk.

Sok sérülés valódi okozói azok a hirtelen, váratlanul bekövetkező helyzetváltozások, mozdulatok, amelyekre az idegrendszer nem tud megfelelően gyorsan reagálni. Ilyenkor jönnek létre pl. húzódások, részleges, vagy teljes szakadások az ízületi tokban, fasciában, ízületi szalagban, vagy a harántcsíkolt izomban. Megelőzés érdekében fontos egy olyan tréning megvalósítása, amely a propriocepciót, a mozgás szervrendszer szövetei és az idegrendszer közötti direkt kapcsolatot célozza meg. Együtt kell tréningezni a tudatos (kineztézis) és a tudat alatti (neuromuszkuláris) "védelmi rendszert" és mindezeket a követelményeket a proprioceptiv tréning biztosítja.

Mi az a proprioceptor?

A proprioceptorok az izmokban, inakban, ízületi tokokban, szalagokban található receptorok, melyek a testhelyzet és a mozgatórendszer részeinek érzékelésében játszanak szerepet. A receptorok a szerzett információkat továbbítják a központi idegrendszerbe (agyba), ahonnan megérkezik a parancs, vagyis megtörténik a mozgáskorrekció. Mindez olyan gyorsan játszódik le, mint egy reflex. A propriocepció tehát az ízületek helyzetének, állásának érzékelése, vagyis az egyensúly és a testérzékelés kombinációja. Az ízületek helyzetének megtartásához, az izom összehúzódásához és a mozgások koordinált kivitelezéséhez ép és egészséges propriocepció, valamint az idegrendszer megfelelő vezérlése szükséges.

A tréning során különféle instabil ízületi helyzeteket hozunk létre, kontrolláltan állítunk elő az idegrendszer "tanítása" érdekében. Fontos a tréning sérülések prevenciója és rehabilitációja esetén egyaránt! Ajánljuk pl.

  • ortopéd sebészeti operációk után
  • sérülések megelőzésekor (minden korosztály számára)
  • izom dysbalance esetén
  • proprioceptív deficitek esetén
  • helyzetérzékelési zavarok esetén
  • sportrehabilitációban, a szöveti sérülés típusának, a sérült szövetek tulajdonságainak és a sebgyógyulás folyamatának függvényében

Kezelés tartalmazza:

  • állapot felmérés
  • mozgásszervi diagnózis felállítást
  • tréninghez bemelegítést
  • aktív tréninget
  • önálló gyakorlatok betanítását

Egészségprogramok, terápiák SZÉP kártya használatával, a kiegészítő tréningek és masszázsok Sportkártyával éa AYCM kártyával is igénybe vehetők! Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat!

Elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 471 1435

 

Szerencsére ma már a modern fizioterápia hazánkban is egyre inkább teret nyer, előtérbe kerül, vagyis a rehabilitáció centrumában elsősorban az aktív rehabilitáció áll. A fizioterapeuta ma már a "kezelő" szerepét kibővítve feladatait koncentráltan a kísérő, a tréner szerepkörével kombinálva látja el. Ezzel párhuzamosan változik a páciensnek adható kezelések tárháza is a passzív befogadó terápiákról az aktív tréningek irányába. Ezalatt természetesen nem a klasszikus gyógytorna gyakorlatok értendők. Mindezekhez speciális személyi felkészültség, szakirányú képzettség kell.

További változások az alkalmazott diagnosztikus lehetőségekben is vannak. A specifikus strukturális diagnózist egyre inkább a funkcionális diagnosztika és analízis váltja fel.

Specifikus diagnosztika egészen pontosan leírja mely struktúra károsodik, ezt hogyan lehet kezelni és a manuális technikák különböző formáinál mindez fontos szempontként van feltüntetve. Sajnos ez a diagnózis így megbízhatatlan, nem reprodukálható, nem specifikus, sok esetben haszontalan. Nem hasznosítható pl. a krónikus megbetegedések kezelésénél, rehabilitációjánál. Az "aspecifikus" megnevezések pontosan kifejezik a strukturális diagnózis felállításának képtelenségét.

Sokkal inkább funkcionális diagnózison van a hangsúly, amely az aktív rehabilitációban nélkülözhetetlen a célok és a cél elérése érdekében alkalmazott módszerek meghatározásához. A modern fizioterápiát már nem lehet elképzelni az aktív rehabilitáció nélkül, mert ez az egyetlen lehetőség a páciens terhelhetőségének, terhelhetőségi szintjének emelésére. Ezen a szinten már nincsenek passzív terápiás módszerek a funkcionális terhelhetőség elérésének céljából.

Aktív rehabilitáció elemeinek összeállításához nem elegendő csupán tornagyakorlatokat ismerni. Szükség van a tréninglehetőségek, a terhelhetőségi variációk, az adaptációs folyamatok, a sebgyógyulás fiziológiás folyamatainak, a szövetek fiziológiás működésének ismeretére is. A funkcionális diagnózis felállításával válik majd világossá a probléma/fájdalom valódi oka, amely a munkát, a sporttevékenységet, a mindennapi mozgásokat/mozdulatokat zavarja, illetve láncreakciót indít el a testben, hiszen lokális problémáról már rég nem beszélhetünk!

A fájdalmas mozgásokat el kell kerülni! Ezt a haszontalan útmutatót a rehabilitációban sajnos nagyon gyakran lehet hallani és nagyon gyakran alkalmazzák is! Eredménye hosszabb távon negatívan befolyásolja a páciens terhelhetőségét, meghosszabbítja a rehabilitációs időszakot.

Az aktív rehabilitáció céljainak legtökéletesebb elérése érdekében milyen területekre, milyen eszközökkel érdemes koncentrálni? Elsősorban a szabad súlyzókat érdemes használni. Ezek biztosítják ugyanis a hétköznapokhoz szükséges legjobb és legtökéletesebb alkalmazkodási lehetőségeket, azok gyors és hatékony elérését. Fitnesz gépek használata nem tilos, de azoknak soha nem szabad elsődleges szerepet betölteniük a rehabilitációban! Miért elsődlegesek a szabad súlyzók?

A koordináció a receptorok összehangolt csapatjátéka az analízis és a kontroll között, amelynek segítségével egy-egy specifikus mozgás létrejön. Amikor súlyzókkal tréningezünk, a legtöbb mozgásirány nem egy előre meghatározott úton megy végbe, ezáltal egy optimális és maximális koordináció biztosított, amely nagyon fontos szerepet játszik egy-egy gyakorlat kivitelezésénél rehabilitációban, prevencióban egyaránt.

Az aktív rehabilitációban nagy hangsúlyt fektetünk a balanszra, azaz az egyensúly megtartására zavaró körülmények között is (optikus, taktilis, akusztikus és mechanikus). Ez azért fontos feltétele a koordinációnak, mert a hétköznapokhoz szükséges biztonságot tudjuk vele megteremteni. Egy jó balansz kialakítása is a súlyzós edzésekkel valósítható meg. Szabad-súlyzós tréninggel a hétköznapokra felkészítve minden ízület stabilizálása megtanítható, ezáltal un. tiszta kivitelezés megvalósítható. A gépek, készülékek passzív stabilizációt tesznek lehetővé, amelyek a hétköznapok körülményeivel ellentétesek.

Sérülés után, vagy prevenciós célból fontos a proprioceptív feedback fejlesztése, hiszen a periartikuláris struktúrákból származó információk nélkülözhetetlenek a mozgásfolyamat kontrollálásához és koordinálásához. Nélkülözhetetlen bázis a stabilitás megteremtése, a koordináció és a balansz szempontjából ez a neuromuszkuláris tulajdonság szintén csak szabad súlyzókkal fejleszthető.

Szinkronizáció megteremtése az aktív rehabilitációban külön feladat. Egy perfekt bázist kell biztosítani a különböző izomcsoportoknak egy-egy mozgásirány, vagy mozdulat szabályos és helyes kivitelezése érdekében pl. egy tárgy talajról emelésének idején.

Nem elegendő a gyakorlatok elvégzése, azokat adaptálni kell a hétköznapi mozgásfolyamatokba, mozgásmintákba, a sportba. Gyakorlatok átvezetése, a transzfer biztosítása szintén nélkülözhetetlen elem, ha modern fizioterápiáról, aktív rehabilitációról beszélünk. Ehhez szükség van mozgás struktúrára (egyénileg kialakított izomzatra), koordinációra, szinkronizációra, stabilizációra stb. Szabad súlyzókkal ez a transzfer minden szempontból jól megvalósítható, a gépekkel nem. Amennyiben valakinek álló helyzetben van problémája, akkor álló helyzetben kell tréningezni, nem pedig a kezelőágyon, vagy egyéb, a transzfert nem biztosító pozíciókban. Technikai variációk tárháza áll lehetőségként a tréner és vendége, a fizioterapeuta, a sportfizioterapeuta és a páciens előtt a szabad súlyzók alkalmazásával, variálható a pozíció, a testhelyzet, a mozgásminta, a mozgásirány stb. Ez a rendkívüli szabadság kell a rehabilitációhoz, a megelőzéshez!

Különböző vizsgálatok mutatják, hogy a szabad súlyzók használata sokkal hamarabb biztosítja az erőfejlesztést, mint a gépeken végzett tréningek. Jó példa erre, hogy a klasszikus erőfejlesztő programokból soha nem hiányozhat a basic squat és a deadlift.

Szabad súlyzókkal lehetőségünk van koncentrikus gyorsulást és excentrikus fékezést gyakoroltatni. Gondoljunk a ciklusos explozív erőre és rugalmasságra, mint az aciklusos mozgások bázisára pl. dobásnál, ütésnél, ugrásnál, vagy egy nélkülözhetetlen tréninggyakorlatra a vállsérülések, a hát- és deréktáji panaszok prevenciójában, optimális rehabilitációs tréningjében. Az excentrikus és koncentrikus kontrakciók átmenetének gyakoroltatása (figyelembe véve a korábban leírt szempontokat) a helyes és nélkülözhetetlen neuromuszkuláris fejlődés elérése érdekében szintén csak a szabad súlyzók alkalmazásával végezhető (Golgi- ínorsó-izomorsó).

Minél több izomcsoport igénybevételére kerül sor a tréning során, annál nagyobb lesz a hormonális válasz, ezáltal a tréningeffekt. Az, hogy milyen hormonok vállnak szabaddá, befolyásolható a szabad súlyzós gyakorlatok tempójával, szünetidejével, szériaszámával, terjedelmével.

További nagy előnye a súlyzós edzéseknek, hogy a vendég, vagy páciens otthonában is tudja folytatni a tréningeket individuális, a számára kidolgozott komplex edzésterv alapján. Így tovább stabilizálható az eredmény és megtartható a kifejlesztett szint a hétköznapi mozgások, mozgásminták esetében védelmet biztosító stabilitás. Ez pedig fontos a prevencióban!

Az elkövetkező néhány évben egyre több fizioterapeuta kapcsolódik be a modern sportolói rehabilitációs szemléletbe megnyitva ezáltal az utat egy, a jelenleginél is hatékonyabb sportrehabilitációs irányzat felé, amely az alkalmazott koncepciók sokszínűségét rejtve egyaránt alkalmas lesz a krónikus megbetegedések kezelésére, illetve a sportsérülések  modern szemléletű rehabilitációjára a kórházakban és a fitness- és/vagy sportközpontokban egyaránt.

 

Kanyó Ildikó, Sportfizioterapeuta (DOSB)- PhysioVit

Kategória: Képzés

PhysioVit Központ

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.