+36 1 790 9900 | « Ügyfélszolgálat: 900 - 1800.  SMS chat: +36 70 311 1094 | Nyitvatartás »
  
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

" Dorn terápia a test és a lélek egyensúlyára épülő gyengéd, de mégis hatékony, rendkívül effektív, sokrétű terápia! Egy kezelés alatt kifejti hatását az izmokra, izompólyára, ízületekre, meridiánokra, belső szervekre, a pszichés működésre, a központi - és perifériás idegrendszerre, a test energetikai regenerációs folyamataira. Amennyiben ezek közül 1, 2, vagy 3 hatás már beindult, azt a Páciens kezelés közben azonnal érzi, panaszai azonnal enyhülnek. Mi pedig tudjuk, hogy a terápia egyszerűen és nagyszerűen működik!" - Kanyó Ildikó, Dorn terápia instruktor

 

Gerinc megbetegedéseinek kezelésénél alkalmazott egész testet korrigáló Dorn technikát alkalmazó szakemberek számára egy olyan szakmai továbbképzés, amely az elmúlt évek tudományos anyagát összefoglalva ismerteti meg azokat az újdonságokat, elméleti háttereket, tudásanyagot, amelyek a manuálterápia mögött rejtőző új összefüggéseket helyezik előtérbe. Ezzel speciális korrekciós technikákat, vizsgálati rendszereket ismerhetnek meg a jelenlévő Dorn terapeuták, melyeket ötvözve, a korábbi korrekciós sorba beépítve tudják effektívebbé tenni alkalmazott technikáikat.

Dorn terápia néhány kiemelten fontos szempontja:

  • 1. Fiziológiás strukturális viszonyok megteremtése/javítása. Az emberi test statikájának alapja az alsó végtagok egyenlő hosszúsága. Csak így lesz fiziológiás helyzetű a végtagokra épülő medence, valamint a medencére támaszkodó gerincoszlop. Ebből kiindulva a terápia nem a gerincoszlop kezelésével kezdődik, hanem az alsó végtagok vizsgálatával, majd az esetleges végtaghossz különbségek korrigálásával – az alsó végtagok ízületein keresztül. Csak az alsó végtagok és a medence korrekcióját követően kerülhet sor a gerincoszlop kezelésére, a csigolyák korrekciójára. A csigolya blokád elhárítása/feloldása a cél. A csigolyák összeköttetésben állnak egymással és mozgékonyak. Ezek a környező szövetek által is pozicionáltak. A korrekcióknál, a csigolyákat külső nyomással vissza kell állítani fiziológiás helyzetükbe, azonban nem a környezetüktől függetlenül. Egy-egy csigolya helyzetének eltérése esetén az izmok sem működnek szimmetrikusan. Rosszabb esetben pedig az aszimmetrikusan működő izmok megerősítik a csigolyák hibás helyzetét. Ez pedig már egy komplex neuro-muszkuláris folyamat eredménye. Létrejön egy ördögi kör, amit lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni. A hatékonyság és a gyorsaság érdekében a Dorn terápia nagyon jó eszközként áll rendelkezésre. A csigolya blokád kifejti hatását az adott csigolyával szegmentális összeköttetésben álló belső szervre, illetve a gerinc mentén futó meridiánok energiakeringésére is. A blokád feloldásával ennek a kettő, a gerincoszlophoz közvetett formában kapcsolódó területnek a működését is lehetőség van jótékonyan befolyásolni.
  • 2. Korrekció közben végzett aktív, egyszerű gyakorlatok a páciens részéről. A terapeuta csak akkor korrigál, amikor a korrigálandó ízület „mozgásban van”, az ízület körüli izmok aktívan dolgoznak. A páciens részéről, az aktív korrekciós gyakorlatok meghatározott ismétlésszámban, folyamatosan történnek, miközben a terapeuta, a kézzel adagolt korrekciós nyomás erősségét folyamatosan, fokozatosan adagolja. A gyakorlatszám befejezéséig a korrekció folyamatos. Minden egyes ízületi korrekciót lokális vizsgálat követ, amely segítségével a terapeuta megállapítja, hogy mennyire volt sikeres az első korrekció, illetve szükség van e az adott területen további kezelésre. Egy ízület korrekciója, egy kezelés alkalmával kb. 3-szor ismétlődik. Mivel a környező izmok dolgoznak és a korrekció erősségét is a páciens szabályozza, így a kezelés viszonylag teljesen kockázatmentesen végezhető.
  • 3. Önkorrekciós gyakorlatok. A terápiához minden esetben hozzá tartoznak az egyénre szabott önkorrekciós gyakorlatok. Egyrészt a kezelés közben és utána, másrészt a páciens által önállóan, lehetőség szerint naponta. A terápia így még komplexebbé válik, hiszen nem csupán a kezelés alkalmával végzett korrekciók kapnak hangsúlyos szerepet.

 

Dorn féle speciális terápia haladó tanfolyam szerkezeti felépítése

1.) Dorn féle speciális terápia haladó tanfolyam

  • Manuálterápia - haladó technikák, különös tekintettel az SI ízület, a sacrum, a bordák és az ívek speciális korrekciójára
  • Belső szervi vonalak és gerinckapcsolatos összefüggései az egyedfejlődés alapjaira építve.
  • Csigolyák és speciális idegi, valamint meridiánkapcsolatok a fascia rendszerek szemszögéből. Speciális funkcionális tesztek és mozgásminta analízisek alapján végzett Dorn vizsgálat és korrekciók
  • Speciális eszközök a Dorn technikában - Eszközhasználat.

Aktuális időpontok:

Képzés helye: 

  • BUDAPEST, PhysioVit Rehab Akadémia, 1143 Budapest, Hungária krt. 130. - Helyszín változtatásának jogát fenntartjuk!

 

Órák száma összesen:

  • Elméleti órák száma: 6 tanóra
  • Gyakorlati órák száma: 14 tanóra

Tanfolyamvezető instruktor: Kanyó Ildikó - a Dorn módszer és a Dorn terápia magyarországi mester oktatója. Nemzetközi Dorn instruktor

Ajánlott szakmacsoportok: Dorn és Breuss terápia tanfolyamot már végzett személyek (előképzettség köteles, azaz a képzésen orvosok, gyógytornászok, III., vagy IV. éves gyógytornász, humánkineziológus, orvostan hallgatók, gyógymasszőrök, sporttudományi végzettséggel rendelkező szakemberek jelentkezését várjuk, akik már Dorn terápia tanfolyamot végeztek.

 

Igazolások: A Dorn terápia és Breuss masszázs tanfolyamot sikeresen elvégzett terapeuták az utolsó nap végén nemzetközi Dorn-Oklevelet kapnak, illetve részvételi igazolást.

 

Tandíj:

  • HUF: 65.000 Ft, amely magában foglalja az órai jegyzet és gyakorló anyagokat, a nemzetközileg elismert igazolások regisztrációját. PhysioVit Card/hallgatói kártya használattal a képzési díj 56.000 Ft
  • Képzéshez kedvezményes csomagok tartoznak. Aktuális akciókról, kedvezményekről tájékozódjon ide kattintva: "Kedvezményes képzési csomagok."
  • EUR: Tandíj törlesztése euróban is igényelhető. A díj mértéke az aktuális valutaárfolyam alapján kerül megállapításra. Ebben az esetben a jelentkezési lap "Megjegyzés" pontjához kell az igényt feltüntetni.
  • Képzéshez tartozó kedvezménycsomagok pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból. Részletfizetési tájékoztató...

 

Kategória: Képzések leírása
Ez az állapotfelmérés több részre osztható ugyan úgy, mint ahogy oszteopátiát ágakra bonthatjuk (visceralis, craniosacralis. parietalis, fascialis).
 
A vizsgálat minden esetben egy anamnézis felvétellel kezdődik, melyből nagyon sok minden ki szokott derülni. Minden korábbi sérülés és más tényezők is fontosak hiszen a testünk már az anyaméhben elkezd alkalmazkodni az őt ért ingerekhez, igyekszik fenntartani a homeosztázist, vagyis a belső környezet állandóságát. Amennyiben a testnedvek áramlása akadályozottá válik a test számára problémát fog jelenteni a külső és belső kórokozókkal való küzdelem. A sérült testrészek funkciódeficitjét is kompenzálja, mely hosszú távon másodlagos panaszok kialakulásához vezethet. 
 
Ezt követően az úgynevezett globális hallgatózási tesztet végezzük el, azaz a hallgatózást a fasciákban. A teszt során először a páciens áll, a terapeuta egyik kezét a fejtetőre másikat a keresztcsontra teszi. A tesztet álló és ülő helyzetben is elvégezzük, nyitott majd csukott szemmel. A kiértékelés során azt figyeljük meg, hogy a test merre igyekszik a fasciális feszülésén oldani a testtartás megváltoztatásával.  Fasciális feszüléseket okozhatnak például hegek, letapadások, a kikezeletlen kötőszöveti sérülés miatti feszülések tovább terjedhetnek a terhelési láncokon. 
 
Ezt követi a gerinc majd a nagyobb ízületek vizsgálata, mely során arról is képet kapunk hogy összefüggés van- e a váll, csípő probléma és a belső szerveket érintő feszülés között. Itt megnézzük hogy érinti-e zavar az ízületek mozgását, esetleg jelen van-e ízületi blokk. Az ízületi komplexumot érintő diszfunkciók jelenlétére utalhat a  mozgáspálya beszűkülése, a mozgás során, terhelésre jelentkező vagy véghelyzetben érzett fájdalom. Oka lehet szerteágazó, például:
  • mechanikai eredetű,
  • helytelen testtartás vagy egyoldalú terhelés okozta túlterhelés,
  • korábbi heg,
  • letapadás okozta diszfunkció,
  • vagy belső szervi problémák kivetülése. 
 
Ezt a zsigerek regionális vizsgálata követi. Sok panasz hátterében állhatnak, hiszen idegrendszeri összeköttetésen keresztül kihathatnak akár egészen távolra is. Például egy császármetszés hege és a térd panaszok között is lehet szoros összefüggés. A zsigerek ugyan úgy ízületeket alkotnak egymással mint csontjaink, így érintheti őket mozgásbeszűkülés, mely miatt funkciózavar alakulhat ki. Ezt pedig a szervezet próbálja megoldani a maga módján, például egy gyomor panasz esetén igyekszik tehermentesíteni helyileg amely gyakran nyilvánul meg az azonos oldali kar mozgásbeszűkülésében.
A zsigeri problémákra sok minden utalhat az adott szervet érintő funkciózavar jeleitől pl. vérkép értékek, a puffadásig, helyi diszkomfort érzetig sok minden. Az okok is pont ilyen szerteágazóak lehetnek, a terapeuta a leletek és a teszteredmények alapján jól tud tájékozódni. Az orvosi kivizsgálást igénylő problémákra, mint például heveny epehólyag gyulladás vagy vakbélgyulladás külön tesztek vannak. 
 
 A fasciális rendszer vizsgálata mellett elvégezzük a craniosacralis rendszer vizsgálatát is. A craniosacralis rendszerhez tartoznak:
  • a keresztcsont, és koponyacsontok agyi, gerincvelői folyadék termelése-visszaszívódása által vezérelt mikromozgások,
  • az állkapcsot érintő problémák is.
Ezen a területen gyakran vezet problémához koponyatrauma, fogászati beavatkozások, helytelen testtartás miatt kialakult túlterhelés, de akár éjszakai fogcsikorgatás is. A panaszok között gyakran szerepel:
fejfájás, migrén, 
állkapocs kattogása,
szem orr körüli fájdalom,
látászavar,
orr- szájnyálkahártya nedvességének zavara,
könnytermelés zavara,
fülzúgás. A halántékcsont mozgászavara okozhat mind magas tónusú sziszegő , illetve alacsony tónusú pulzáló fülzúgást.
 
A vizsgálati eredményeket minden esetben összességében értékeljük hiszen habár részekre osztjuk mégis közösen alkotnak egy egységet. Ezáltal juthatunk közelebb a kiváltó okokhoz és tudunk olyan sorrendben végig menni a kezelendő részeken, hogy azzal a testet a lehető leghatékonyabb módon támogassuk a gyógyulásban. 

 

 

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

A legtöbb porckorongkopás miatti derék és hátprobléma 35-60 év közötti korosztályt érintően lép fel. Ennek oka a porckorong szerkezeti megváltozásában keresendő.
 
A porckorong (discus intervertebralis) kettő fő részből áll. Belül a nucleus pulposus egy „labda” formájú folyékonyabb, kocsonyás állomány található, melyet körbe fognak az anulus fibrosus speciális zárólemezei, több rétegű gyűrűt alkotva a labda formájú kocsonyás állomány körül.
 
Ennek a speciális, gyűrűs szerkezetnek jelentős szerepe van a terhelés során. A kor előrehaladtával a gyűrűk szilárdsága a rájuk ható erőhatások ellenében folyamatosan csökken. Ennek oka az is, hogy a porckorongban az un. proteoglikánok (kondroitinszulfát) mennyisége csökken, illetve kreatinszulfát által pótlódik ki.  A proteoglikán a porcsejtek által termelt anyag, mely fehérjékből és cukrokból épül fel. A porcszövet a proteoglikánok jó vízmegkötő-képességének köszönheti nagy víztartalmát és rugalmasságát. Amennyiben mennyisége csökken a porc vízmegkötő képessége is csökken, veszít rugalmasságából.
 
A porckorong belső részén található kocsonyás állomány terheléskor fontos terhelést átvezető szerepet játszik és az erőket a csontok felé tereli, valamint azokat a porckorong többi része felé továbbvezeti. Amennyiben azonban rugalmatlan, szerkezetileg merev a belső szerkezet, akkor terhelést átvezető funkciója elégtelenné válik, amely a porckorong sérüléséhez, kopásához, szakadásához vezethet.
 
A terhelés során végzett optimális erőátvitel alapelve, ha a teljes súlyt a lehető legnagyobb területen osztjuk el. Ezért a gerincre nehezedő súly kb. 75%-a axiálisan a porckorong belső, kocsonyás állományára nyomódik. Nem feltétlenül adódik tovább a következő csigolyára (mozgástípustól is függ az átvezetés iránya), hanem sugárirányba kiterjed a kocsonyás állományt stabilizáló zárógyűrűkre, melyek ezáltal megfeszülnek. Így, feszült állapotban tudja biztosítani az erőátvitelt a zárólemezek, a csontok felé.
 
De akkor miért keletkezik fájdalom a gerincnél?
A porckorong beidegzését hosszú ideje kételyek övezik. Bogduk (1982-ben) publikált vizsgálati eredményei óta már igazolt a neuronok jelenléte a porckorong széli részében.
 
Akkor a gerincfájdalom milyen összefüggésben áll a porckorong beidegzésével? Amennyiben a panaszok háttereiben porckopásos folyamatok igazolódnak, ott a vizsgált esetek 63%-nál a nem érintett szegmensekben, a vizsgált esetek 80%-nál pedig az érintett szegmensekben volt jelen a beidegzés miatti fájdalmi reakció is (Freemont és Peacock).
 
Feltehető a kérdés, miszerint a porckorong bántalmak hátterében a discus jelentős szerepet játszik? Ez valójában a fasciarendszer része? A fájdalom a discus – pontosabban a fasciarendszer - beidegzés miatt van? Mindez az ép porckorongoknál, vagy az érintett porckorongnál? A sérülés (pl. gerincsérv), operáció, magával vonzza a beidegzés megváltozását? Sok ilyen és egyéb kérdést kell szem előtt tartani a mozgásvizsgálatoknál.
 
Egy fontos szempont minden alkalommal tisztázandó, mégpedig a gerinc vizsgálatánál a panaszokat a mechanikai eredet alapján 3 különféle tünetcsoport szerint azonosítjuk.
 
1.) Tartási szindrómával állunk szemben? Tudnunk kell, hogy a gerinc minden struktúrája tartási fájdalmat tud okozni. Ez akkor lép fel, ha ezek a struktúrák (izom, fascia, szalag, ízületi tok stb.) hosszas terhelés (nyújtás) alatt állnak. Így a lágyrészek (pl. szalagok) mechanikai deformitása jön létre, ami a fájdalmat kiváltó ok a háttérben.
 
Ennek tünetei:
· Szimmetrikus, azaz kétoldali panaszok.
· Fájdalom helyi szintű, nem sugárzik k.
· Nem meghatározott a fájdalom, de általában mozgás által kiváltott.
· Mindig intermittáló (átmeneti, időszakos.
· Nincs mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság.
· Mozgásra, aktivitásra javulnak a panaszok.
· statikus helyzetekben (pl. üléskor) rosszabbodás figyelhető meg.
· Labor nem mutat eltérést.
· Leginkább azoknál jelentkezik, akik ülő tevékenységet végeznek és ritkán aktívak.
· Rossz testtartási szokások vannak.
 
A panaszok okának megszüntetését követően tartáskorrekcióval hosszú távon rendezhető.
 
2.) Diszfunkciós szindrómával állunk szemben? Itt a panaszok hátterében a rossz tartási szokások, korábbi operációk, mozgáshiány szöveti merevségek, feszességek miatt általánosságban megrövidült szövetek (perifériás idegek kötőszövete, szalagok) túlzott nyújtás kapnak pl. egy kitartott pozíció hosszú órákig.
A megrövidült, befeszült szöveteket a mindennapi mozgások túlzott nyújtásnak teszik ki, amely megnyúlás erős fájdalmi ingereket produkál. Gyakoriak ebben az esetben az összetapadások, a súrlódások, melyek mozgásbeszűkülést okozhatnak, a mozgások végén pedig un. fájdalom üzenet” jelentkezik.
 
Ennek tünetei és jellegzetességei:
· Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
· Intemittáló a fájás, azaz szakaszosan jelentkezik.
· A mozgás véghelyzeténél van fájdalom.
· A fájdalom eltűnik, ha a nyújtás enyhül.
· Ismétlődő mozgásoknál nincs tüneti felerősödés, a panaszok nem romlanak.
· Rövid idejű változások a szövetekben a terápia által azonnal nem elvárhatók, hiszen a megnyújtás hosszasabb időintervallumban lehetséges a szöveti tulajdonságok miatt.
· Ezért rendkívül fontos az aktivitás. Fájdalmat kiváltó mozgástartomány kerülése, a végmozgások kerülése. Például járás tünetek nélkül lehetséges, ha nem teszünk nagy lépéseket.
· Rosszabbodás a fájdalmat kiváltó véghelyzet kitartásakor várható, ezért azt kerülni kell.
 
Terápiában a szövetekben bekövetkezett diszfunkciós irányt korrigálni kell, majd a célirányos mozgások (véghelyzet kerülésével) kiemelten szükségesek.
 
3.) Derangement szindrómával állunk szemben? Ebben a probléma-halmazban igen gyakran találkozunk porckorong, vagy kisízületi elváltozásokkal. Azaz a tünetek hátterében a porckorong, vagy a kisízület, vagy mindkettő mechanikai zavara áll. Ez lehet azért, mert pl. a kocsonyás állomány a zárógyűrűk között elmozdul, amelynek következtében a fájdalomra érzékeny struktúrák - dura, ideggyök, porckorong hátsó területe, szalag- fájdalommal jeleznek. Mindez ahhoz vezet, hogy mozgásoknál az ízületi felszínek nem tudnak a normális mozgáspályán mozogni, két szomszédos csigolya közötti mozgás zavart lesz. Gyakori pusztán a kisízületi blokk is a háttérben, amely derangement szindrómát, azaz működési zavart eredményez és nagyon gyorsan regenerálható.
 
Tünetek jellemzője, hogy:
· A fájdalom hirtelen kezdődik, lehet egyoldali, vagy kétoldali, kisugárzás nélküli, vagy kisugárzással járó.
· A fájdalom általában reggel erősebb a porckorong víztartalmának mennyisége miatt.
· Amennyiben a hátsó működési zavar (derangement), akkor az járásnál javul, amennyiben elülső működési zavar, akkor az ülésnél, hajlított helyzetben, vagy előrehajolt helyzetben javul.
· Hosszas ülőmunka után, vagy állandó előrehajolt helyzetben végzett munkavégzés miatt jöhet létre.
 
Fontos ilyenkor a funkciózavar okainak és következményeinek megszüntetésére helyezni a hangsúlyt és kerülni a kiújulási lehetőséget egy összetett terápiával az akut időszaktól kezdve a stabilitás megteremtéséig, új mozgásminták megtanulásáig, alkalmazásáig bezárólag.
 
Írta, Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta (PhysioVit rehab Akadémia)

 

 
Összességében a gerincpanaszokat e három nagy kategóriába sorolva mozgásszervi oldalról analizálhatók a tüneteket kiváltó okozók.
Mindezek kialakulásának megelőzése , a rejtett hibák feltérképezése, az akut problémák esetén annak megszüntetése munkánk egyik kiemelt szempontja.
 
Ennek köszönhetően idén ingyenes 3DLAB szolgáltatásunknak köszönhetően a feltérképezések még fokozottabban előtérbe került. A rejtett, lappangó gerincpanaszok így hamar felfedezhetők, a káros mozgásminták analizálhatók, elindítható azok lehetőség szerinti megszüntetése, a veszélyek minimalizálása és a helyes mozgásminták megtanulásával egy egészséges, optimális terhelés újratanulása.
 
Kezdje velünk az első lépést most az ingyenes felmérésekkel!
 

 

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Egyénre szabott sportrehabilitáció, a helytelen terhelések miatt bekövetkező sportkárosodások, sportsérülések megelőzése és rehabilitálása a PhysioVit Rehab Akadémián.

Analizálás, feltérképezés után a problémákra fókuszált, a szövetek terhelését és a gyógyulási élettani folyamatait egyaránt támogató sportterápiák és tréningek a teljesítmény fokozásáig bezárólag gyógytornászok, orvosok, sportfizioterapeuták és sportrehabilitációs trénerek, sporttudományi szakembereink által vezetve.

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).

Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?

Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.

A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).

Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.

1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.

2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.

3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.

Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Egyénre szabott sportrehabilitáció, a helytelen terhelések miatt bekövetkező sportkárosodások, sportsérülések megelőzése és rehabilitálása a PhysioVit Rehab Akadémián.

Analizálás, feltérképezés után a problémákra fókuszált, a szövetek terhelését és a gyógyulási élettani folyamatait egyaránt támogató sportterápiák és tréningek a teljesítmény fokozásáig bezárólag gyógytornászok, orvosok, sportfizioterapeuták és sportrehabilitációs trénerek, sporttudományi szakembereink által vezetve.

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

Vannak olyan tanfolyamok melyek már meglevő tudásunkat hivatottak bővíteni, vannak olyanok amelyek teljesen új ismeretanyaggal, technikákkal szolgálnak. Egyes továbbképzések átadnak egyfajta más szemléletet modellt is a gondolkodásunkhoz.
 
Ebből adódóan az alábbi esetbemutató során a viscerális osteopathia gyakorlatban tapasztalt nagyszerűségét szeretném kicsit bemutatni. Egy idős hölgy érkezett hozzánk a Rehab Akadémia Egészségcentrumába, majd megkérdeztem tőle miben segíthetek. Elmondta hogy folyamatos háti nyaki panaszokkal küzd, de ami ennél sokkal jobban zavarja az emésztési problémái. Megemlítette hogy mozgásszervi fájdalmát befolyásolja az étkezés. Az orvosok glutén, tejfehérje érzékenységet mutattak ki nála, melyre diétát tartja, évekkel ezelőtt sok kilótól megszabadult azóta van refluxa úgy érzi mintha "lógnának a belső szervei". Egy ideje minden ételtől puffad. Derék és nyaki fájdalmával járt már korábban gyógytornára, mely csupán kicsit segített.
 
Kezelés előtt megvizsgáltam, azonnal szembetűnő volt a puffadt hasa, húrszerűen feszülő nyakizmai. Miután meggyőződtem arról hogy nem áll fenn kontraindikáció viscerális osteopathiával kezeltem. Ennél a terápiánál a habár viscerális a neve, mely alapján azt gondolnánk csak a belső szervekre koncentrál ennél sokkal összetettebb a dolog, hiszen figyelembe vesszük mind az adott szervet érintő változásokat és azok egész testre történő kihatását ugyanígy visszafele is. Nagyon sok különféle technika van a feszülések oldására, idegrendszeri harmonizációra, vérellátás javítására. 
 
Visszatérve páciensünkhöz közvetlen a terápia után kihúzta magát, mélyebben, könnyedén lélegzett úgy érezte mintha egy súlyokkal teli mellényt vettek volna le róla. 2 nap múlva beszéltem vele telefonon, érdeklődtem az aktuális állapota felől és örömmel mesélte hogy refluxa miatti kellemetlen panaszok 100-ról 10%-ra csökkentek, nem puffad az étkezések után, nyaki háti fájdalma is csökkent.
 
Mi ebből a következtetés? Többek között az, hogy sok esetben találunk összefüggést a belső szervi, kötőszöveti és mozgásszervi panaszok között. Ilyen szempontból nagyon hasznosnak találom a viscerális osteopathiát, mely segítségével megtalálhatjuk azt a kicsi pluszt ami előre lendítheti más terápiák sikerességét is. 

 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Az Osteopathia, FDM terápia és manuálterápia által biztosított egész testre, annak elváltozásaira, feltérképezésekre, beazonosítására vonatkozó szemléletmód ma már nélkülözhetetlen az effektív és hatékony, szakszerű terápiás beavatkozások sorából.

Mindenki számára egyéni mozgásminták vizsgálata és a szöveti analízisek alapján profi szakembereink által vezetve elérhetők ezek a kiváló terápiás lehetőségek a PhysioVit Rehab Akadémián, orvosok, gyógytornászok, sportfizioterapeuták közvetítésével. Bővebb információért kérjük keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 471 1435, +36 1 607 3219

1. oldal / 4

PhysioVit Központ

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.